„…Nem a klímaváltozás nagysága, hanem a tartama (az, hogy túl gyorsan történik) a fontos.

Lesz élet a föld nevű bolygón, a klíma jelentős megváltozása után is csak az a kérdés, hogy az emberi civilizáció és maga az emberi faj képes lesz fennmaradni. Lesznek új a hirtelen megváltozott klímához igazodó és formálódó ökológiai fülkék, melyek majd determinálják milyen életformák, milyen ökológiai rendszerek alakulhatnak ki, maradhatnak fenn.

„…Nem a klímaváltozás nagysága, hanem a tartama (az, hogy túl gyorsan történik) a fontos.

Lesz élet a föld nevű bolygón, a klíma jelentős megváltozása után is csak az a kérdés, hogy az emberi civilizáció és maga az emberi faj képes lesz fennmaradni. Lesznek új a hirtelen megváltozott klímához igazodó és formálódó ökológiai fülkék, melyek majd determinálják milyen életformák, milyen ökológiai rendszerek alakulhatnak ki, maradhatnak fenn.

Az épített civilizációnk, kölcsönfinanszírozott fogyasztói társadalmai végérvényesen és visszavonhatatlanul megváltoztatták, átalakították a természetet és a természetes élet feltételeit. A természeti erőforrások egyoldalú kizsákmányolása olyan globális környezeti és gazdasági válságot okozott mely civilizációnknak létezése óta az egyik legnagyobb kihívása.

Hiszem azt, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklésére csak zöld alapértékekre támaszkodó gazdasággal és gondolkozással van esély. Kiemelve és hangsúlyozva azt a tényt, hogy a klímaváltozás tényével fenyegetett föld nevű bolygónkon az emberi kultúra fennmaradása a tét!

Azt vallom, hogy ki kellene gyógyulnunk már végre a múltunkból és a kultúránkból eredeztethető patópálos attitűdökből!

Bár én sem hirdetem a vissza a természetbe kissé dogmatikus és idealista próféciáit csak azt állítom, (másokkal közösen) hogy az emberi társadalom fejlődését a

KÖRNYEZET ADTA HATÁROKHOZ KELL IGAZÍTANI !

Ebben a feladatban, - mely választ adhat az emberi kultúránk egyik legnagyobb kihívására a klímaváltozásra - fontos szerep jut a különböző szintű tájékoztató rendszereknek. Főként azért, hogy akik tenni akarnak és tenni tudnak azoknak fontos tudni melyek a kiemelt tennivalók, s helyileg hol tehetünk a legtöbbet, felhasználva ehhez korunk technikai vívmányait (internet közösségi oldalai, E-könyvtárak, internetes adatbázisok).

Ehhez fontos dolognak tartom:

-         egyrészt a tudatformálást, a tényeken alapuló tájékoztatást (tudatos folyamatos tájékoztató és oktató munkával lehet csak célt érni, mely a társadalom valamennyi elérhető szegmensén keresztül történik – kormányzati és civil fórumok, egyesületek NGO-k)

-         másrészt a hitelfinanszírozott fogyasztói társadalmak és a globális tőzsdén alapuló ”lufballongazdaságok” megváltoztatását, lokális bázisú hozzáadott értéken alapuló, a természeti erőforrásokat csak a szükséges mértékben igénybe vevő gazdaságokká.

-         harmadrészt pedig az elosztás megváltoztatását, új típusú a klímaváltozás kihívásához alakított adókörnyezet kialakítását. (Az ökológiai lábnyom alapján a természet szabad vagy korlátozott használatának adóztatását a természet kiaknázásának és a fogyasztás hasznának valamint a fogyasztás direkt vagy indirekt adóztatása helyett.)  

Kevés, az ha csak a környezet hatásain keresztül próbálunk következtetésre jutni. A globális klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez fontos a pénzügyi prioritások átterhelése vagy megváltoztatása mind globálisan, mind pedig lokálisan. A helyi érdekek érvényesítésén (bázisdemokrácián) túl alkotmányos állampolgári alapjogként kellene deklaráltatni:

-       jogot a szabad energia megválasztásához

-       jogot a szociális és egészségi minimum (egy minimumérték meghatározása után) védelméhez

-       jogot az épített és természetes közösségi terek (erdők, tópartok, közparkok, játszóterek, közterek)         védelméhez

-       jogot a közösségi természeti értékek (ivóvíz, föld, levegő) védelméhez

-       jogot a épített és természetes közösségi terek, közösségi természeti értékek szabad használatának védelméhez

Vagy sikerül – s ez néhol egyes emberek számára komoly lemondásokkal jár! – a korunk kihívásokkal teli társadalmi fejlődését a környezet által diktált határok közé kényszeríteni, vagy fel kell vállalnunk egy változást – melynek az El NIÑO jelenség, vagy a sarki jégsapkák leolvadása csak gyermeteg prelúdiuma – egy be nem látható a társadalmak és kultúrák létét is befolyásoló globális változást …"