A deviza alapú hitelezés egy devizapáros tőzsdei játékot leplez

A deviza alapú hitelezés egy devizapáros tőzsdei játékot leplez

Amikor a hitelszerződéseket elemezzük, felmerül az a kérdés, hogy miért egy sehol sem szabályozott deviza alapú hitelt ajánlott a bank, és miért nem forint vagy deviza hitelt: a mitikus válasz, hogy azért, mert ez olcsóbb volt. A kötéskor láthatóan igen, de tudjuk, (Makkos Albert részletesen kifejtette) hogy az egyoldalú kamatmódosítási lehetőség miatt, továbbá a törlesztő részletben lévő kamatrész magas aránya miatt ez messze nem igaz. A szerződés szabad, a szerződő felek, ha az nem sért jogszabályt, eltérhetnek a törvényben meghatározott feltételektől. Ha a devizahitel szerződéseket elemezzük, semmi különöset nem találunk, hiszen a Ptk. szerinti magánjogi szerződéskötésre a hitelintézeti törvény szerinti tartalommal kerül sor, sőt a bank még az általában kisbetűs tájékoztatásra is figyelmet fordít, külön felhívja a figyelmet és az adóssal írásban is tudomásul veteti, a deviza elszámolással járó kockázatot. És pontosan ez az a pont, ahol megérthetjük a deviza alapú hitelezés titkát.

Míg normális hitelezés esetén a banknak nemfizetésből eredő kockázata van és a hitelintézeti törvény a kockázat fogalmát értelemszerűen a kölcsönbe adóhoz kapcsolja ( a kockázat fogalma: Hpt törvény III melléklet 10.1. Kockázat, illetőleg kockázatvállalás:
a) a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is;),
- vagyis a kockázat fogalmilag a hitelezőről és a hitelről szól és az adósnak fogalmilag nincs a hitelezéshez kapcsolódó magánjogi hitelszerződésen belül kockázata-,
itt az adós oldalán is megjelenik a devizaszorzó változásból eredő kockázat.

Más szóval a deviza alapú elszámolás az nemcsak a hitelező, hanem az adós kockázata is, tehát fogalmilag nem hitelviszonyról szól a szerződés. A deviza alapú hitel esetében a devizaszorzó változásához tartozó kockázat így már nem a hiteltörlesztés kockázatának hitelezőre, hanem a pénzértékek arányváltozási kockázatának a hitelfelvevőre hárítása, de már nem hitelviszonyhoz tartozó jogi tartalommal. Vagyis ez a hitelforma nem egyszerűen a szokványostól eltérő hitel, hanem annál több: egy másik ügyletet leplez, burkolt, tiltott játék. A kockázat adós oldali megjelenése a lepel, a burkolat. Mindkét félnek nem hitelezéskor, hanem szerencsejátékban és a tőzsdén van kockázata.

Mivel a szerződéseket nem megnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell megítélni a deviza alapú hitelszerződés tartalmi összetevőinek elemzésekor egy HUF/CHF devizapár tőzsdei ügyletének teljes körű megvalósulását láthatjuk, vagyis a bankok a hitelt arra adták, hogy hitelügylettel leplezve egy tőzsdeügyletbe, devizapárral történő tőzsdei játékba vonják be az adósokat.

A devizatőzsdei játéknak minden eleme megtalálható: CHF- HUF devizapár, eladási árfolyam, vételi árfolyam, „short” belépési pozíció az adósnál: belépés vételi árfolyamon, vagyis a HUF árfolyam csökkenési trendjére fogadás; „long” belépési pozíció a banknál: deviza eladási árfolyamon a törlesztéskor. Megvan a haszon realizálási árfolyama: a törlesztéskor aktuális deviza vételi árfolyam. Stop loss ugyan hiányzik, de az nem kötelező.

Az ilyen ügyletnél a devizaárfolyam változására fogadnak a felek. Az úgynevezett short pozícióban a fogadó az árfolyam csökkenésére spekulál, vagyis arra fogad, hogy csökkenni fog az árfolyam trendje. Nos, esetünkben a bankok tudták,- hiszen többéves tőzsdei gyakorlatuk és adatuk volt arra vonatkozóan-, hogy az árfolyam trendjében növekedni fog, (ezt írja Makkos is) ezért velünk adósokkal csökkenő trendre fogadtatott, így a bank a növekvő, long pozíciójú, vagyis a helyes trendre állt be. Nyilvánvaló, hogy az adós oldaláról helytelen a fogadás, hiszen a bank tudja, hogy a 145 Ft-os árfolyam az támasz és nem ellenállás vonal, azon kívül a növekvő trend 240 periódus alatt még akkor is kiemelt hasznot hoz, ha egy két periódusban csökkenés lesz.

Még egyszer. Ebben a játékban short pozícióban nyit az adós, belépése deviza vételi árfolyamon történik, adott árfolyamon, esetünkben a szerződés kötése kori árfolyamon. (Talán már kezdjük megérteni, hogy miért nincs sehol a dokumentumokban konkrét árfolyam, hiszen az egyrészt utalna az értékre, mint az adott összeg dimenziójára, másrészt esetleg felkeltené a devizapáras tőzsdei ügylet irányába való gondolkodást.) A bank long pozíciót vesz fel, vagyis emelkedő trendre fogad, ennek megfelelően deviza eladási árfolyamon lép be az ügyletbe. Az ő belépése a törlesztéskor történik. Egyik fél sem határoz meg kilépő árfolyamot, a fogadás a hitel lejáratáig tart, így periódikusan, minden egyes törlesztési alkalommal megtörténik az elszámolás és a haszon realizálásra kerül, mivel forintban volt a hitel, forintban a törlesztés, nyilvánvalóan forintban, deviza eladási árfolyamon, hiszen a bank long pozíciójához ez tartozik. Aztán minden egyes periódusban újra. Addig, míg a hitel le nem jár, vagy ki nem száll az adós a játékból- kifizetve a maradékot, vagy a bank felmondja, mert nem fizet az adós.

Ez utóbbi esetben engedményezi a szerződést és -ezt a zsenialitást: deviza vételi árfolyamon száll ki belőle, miközben az ő long pozíciójából deviza eladásin kellene, de ez is csak azt mutatja, hogy nem ő szállt ki, hanem az adós kényszerűen, az pedig short pozícióban volt, ahonnan deviza vételin kell és lehet kiszállni. Medve, BEAR oldalon vannak az adósok míg a bank Bull oldalon. A bank felépített önmaga számára egy gigantikus saját tőzsdét, amelynek nemcsak a szereplője, bikája, hanem szabályainak meghatározója. Tőzsdére mehet az adós is és a bank is semmi se tiltja. Itt azonban nem egy hivatalos tőzsdén történik a fogadás, hanem a bankon belül, a bank saját árfolyamaival.

Ez nem hivatalos és nem engedélyezett tőzsdei fogadás.
A bankoknak nagyon jól jön, hogy mindenki a hitelszerződés feltételeit támadja, hiszen ebben a szerződés jogi szentsége mellett a felügyeleti szerv is vele van. Nagyon jól jön a banknak, hogy politikai hibát és felelősöket keresnek, hiszen így nem ő a célpont és politikusok is vele vannak, ha választaniuk kell, a szegény adósok helyett inkább a gazdag bankokat választják.
A tőzsdei játékot csak nagyon szűk beavatott ismerheti, a többiek még azt se tudják, hogy a forint a tőzsdepárként úgyszintén deviza.

Nyírmeggyes, 2011.10.03. S. Sándor